2018. június
2018. június
Idén korán köszöntött be a húsvét. Az ember szinte még föl sem ocsúdott téli kábulatából, még sorjáztak a fogason a nagykabátok, s előtte a bundacsizmák. Márpedig ha húsvét, akkor tavasz, ha tavasz, akkor feltámadás. Így van ez kétezer éve, s igazán jól van ez az összhang Isten – ember – természet között.
A gyermekek és tanárok tudatában a húsvétra – minek is tagadnánk – azonnal a szünet villan fel. Egy kis pihenés, egy lélegzetvétel, a bezárt iskola, az otthon melege. Az is látszik, hogy rövid, mindig rövid, nem elég semmire. Innen nézve a lelkigyakorlat egy pont a sonkavásárlás és a húsvéti tojásfestés között. Egy elvégzendő teendő.
Aztán mégis elindul a busz, s jön az első gondolat, hogy mennyi emberrel nem váltottam egy szót sem egész évben. Ekkor már fölsejlik, hogy ez az út több lesz, mint a többi pont a naptárban, föltétlenül több és fontosabb. Az ember a kilométerekkel valahogy sorra hagyja el a nyomasztó gondokat, valahogy megkönnyebbül a lélek. Ráadásul kíséri a tudat, hogy Vácra megy, ott kényelmes az ágy, olyan menüt kap, amilyet csak akar, bor is lesz, s talán sütemény is. Na, hát így elviselhető ez a másfél nap!
Másnap, mikor Beer Miklós atya a húsvét előtti és utáni hitről beszél, mégis irányba áll a lélek. Tagadhatatlanul az előbbivel indultam útnak, a vággyal, hogy szűnjenek meg a problémák, hogy könnyű legyen minden, könnyű legyen jónak lenni. Ez az, ami gyorsan kudarcba fullad. A jézusi példa nem ez. A világ rendjét nem mi készítettük elő, a világ úgy csodálatos, hogy mindig jelen vannak a nehézségek. Jézus keresztjének gyötrelmében saját sorsunkat élhetjük meg, és csakis húsvét utáni hittel érdemes jelen lenni. A vállalt áldozat csiszol igazán emberré minket. Áldozatot vállalni pedig csak a feltámadás hitével vagyunk képesek. A hittel, hogy minden körülöttünk lévő szépség csak ízelítő a mennyországból.
A délutáni előadáson pedig Csáky Tibor atya Jézusra, mint pásztorra irányítja figyelmünket a 23. zsoltár soraival. A Pásztor utat mutat a pedagógusnak, s érezzük, nem ússzuk meg a kérdést: pásztorai vagyunk-e a gyerekeknek? Személyes-e a kapcsolatunk Istennel? Isten az a pásztor, akinek jelenlétében megszűnik a félelem, aki tudja az utat az itatóhelyhez, mely egyedül oltja csillapíthatatlan szomjunkat. A forrásból inni annyit jelent – mondja az atya –, mint Krisztussal lenni. Vigyázzunk, nehogy pótlékokat keressünk, hisz azokra nincs ráírva, hogy mi a következménye és mikor! Sorra teszi föl a kérdéseket: ki az életem ura, ki van a szívemben? Meg tudom-e tenni a jót, amit akarok, de gyakran nem vagyok rá képes? Tudom, hogy a bűn elkövetésekor Isten nem utál meg? Hagyom, hogy Jézus megváltson? Óvakodjunk a jóléttől – figyelmeztet –, mely magabiztossággal tölt el és veszedelmes. Ha van pásztorunk, nem egy vagyunk a tömegből, és eltűnik a szüntelen lázadozás. Igazán a szolgálatban valósul meg a kereszténység.
A batyunk, amivel útra keltünk, szép lassan megtelik hát, az ember megnyugszik, helyükre kerülnek a dolgok, világosan látszik a különbség a naptári pontok között, a lelkigyakorlat egy új lapra kerül. Az ember megköszöni, hogy megint voltak, akik nem hagyták, hogy elmerüljön a gondokban, rávilágítottak arra, amit persze mindig is tudott, csak elmaszatolta.
Köszönet minden szervezőnek és segítőnek!
Ui.: Az utolsó nagy útmutatást a busz adja, miszerint ne kóvályogjunk se jobbra, se balra, tartsunk csak mindig előre!
Tóthné Bejuska Enikő
Szomorú szívvel, de Istenbe vetett reménységgel tudatjuk, hogy dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkész, címzetes teológiai tanár 2018. március 19-én, életének 92. évében befejezte földi pályafutását. Az Öku létrejöttekor és azt követően is élő kapcsolatot ápolt iskolánkkal.
Hafenscher Károly 1926. július 6-án született. Neveltetése és tanulmányai a legszebb evangélikus hagyományokat idézi, hiszen a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, majd az Erzsébet Tudományegyetemen soproni Evangélikus Hittudományi Karán tanult teológiát. 1948-ban Gettysburgben tanult ösztöndíjjal. A sors fintoraként kivándorló útlevelet kapott a hatóságoktól, de ő hangsúlyozottan haza akart térni – nyilván kalandvágyból. Ugyanez az esztendő Magyarországon a fordulat éve volt: egy életre szóló, nem kívánt „nagy kaland” következett az immár kommunista országban. Hafenscher Károly jóformán egész életében a Budapest–Deák téri evangélikus templom szószékéhez kötődött. Csupán a püspökök személyének változásán keresztül szemléltessük most ezt a hosszú időszakot: Ordass Lajos, Dezséry László, Káldy Zoltán és végül Harmati Béla püspökök nevei mutatják, hogy a lelkész egy félszázados egyháztörténelem tanúja lehetett. Ebben az időszakban nem csak keresztyénnek, de embernek maradni is embert próbáló feladat volt.
Az ökumenizmus érdekében kifejtett, nemzetközileg is elismert munkássága erős támaszt és legitimitást adott az Ökumenikus Iskola alapelveinek, szokásrendjének kialakításában. Az iskola megalapítása idején, majd utána évekig, amíg egészsége engedte, élő kapcsolata volt intézményünkkel. Előadásokat tartott, részt vett lelki napjainkon és mindenkor szeretettel és nagy bölcsességgel adta tanácsait. Elsőként részesült a Waigand József-díjban, a tablón ma is látható bölcs, de tréfára mindig hajló személyének képe.
Emlékét kegyelettel őrizzük.
Bizonyára emlékeztek rá, hogy a januári Ökumenikus Imahét keretében imaláncot szerveztünk üldözött keresztény testvéreinkért, elsőképp Észak-Irak négy városának keresztény közösségeiért. Nagy örömünkre sokan csatlakoztatok a felhíváshoz: 226 név szerepel a kitartó imádságot vállalók listáján, ebből 108 gyermek. Hogy mi is történt ezután, azt megtudhatjátok a folytatásban.
Az aláírt íveket az Ökumenikus Segélyszervezet képviseletében Keveházi Klára adta át személyesen annak az Emanuel atyának, aki evangélikus templomunkban vendégünk volt tavaly Ádvent második vasárnapján. Emánuel pátriárka az iraki keresztény közösségeket segítő, pásztoroló közösség (CAPNI) vezetője.
Alábbiakban olvashatjátok az ő levelét, magyar fordításban.
„Kedves Dobó György testvérem!
Szeretetteljes üdvözletem Duhokból a hideg Budapestre! Nagy áldás és öröm volt számunkra, hogy fogadtatok minket a vasárnapi istentiszteleten a szép templomotokban. Jóllehet nem értettük a liturgiát és a prédikációt, de szellemben éreztük, hogy a megváltónk Jézus Krisztus testében egyek vagyunk.
Köszönjük a szeretetet, a törődést és a szolidaritást, amelyet mutattok és gyakoroltok Irak szenvedő egyháza és emberei felé. Bátorítanak imáitok és szolidaritásotok, hogy együtt dolgozhatunk azért, hogy életben tartsuk a Reményt. Mindnyájan a remény gyermekei vagyunk. Hiszünk a reményben és osztozunk benne.
Nagyra tartjuk a munkátokat és a szolgálatotokat. Köszönjük a kezdeményezéseteket, hogy imádkoztok iraki egyházunkért és embertársaitokért. Kézzelfogható üzenete ez támogatásoknak. Köszönet Klárának, hogy elhozta a szolidaritás aláírásokkal ellátott üzenetét. Meg fogjuk osztani egyházunkkal és közösségeinkkel a közösségi médián keresztül.
Imádkozzatok továbbra is értünk és minden üldözött keresztényért idén és miden időben. Isten áldjon benneteket.
Üdvözlettel: Emanuel Youkhana pátriárka”
Továbbra is biztatunk mindenkit a kitartó imádkozásra, mert az mindannyiunkat erősít.
Urunk, Istenünk, irgalmas szereteteddel öleld át keresztény testvéreinket, akit bárhol a világon üldöznek.
Közülük is azokért kérünk most, akik az észak iraki Basiqa, Batnaya, Bartella, Karakosh városokban laknak.
Mentsd meg őket a további szenvedéstől. Fékezd meg a gonosz erőket, amelyek testvéreink életére törnek.
Add, hogy végre békességben élhessenek. Vigasztald szereteteddel azokat, akik családtagjaikat veszítették el az üldöztetések során.
Segítsd őket egykori lakóhelyükre visszatérni, és életüket újjászervezni.
Hálát adunk azokért a testvérekért, akik életük kockáztatásával is kitartottak a hitben.
Segítsd őket a helytállásban, tanúságtételben.
Segíts bennünket is, hogy ne lankadjunk az értük való imádkozásban, és lehessünk mi is méltó tanúságtevőid a világban.
Ámen
A Segélyszervezet elérhetősége, ha anyagilag is támogatni kívánjuk a szervezet munkáját:
Ökumenikus Segélyszervezet
www.segelyszervezet.hu
Számlaszám: 11705008-20464565
Adományvonal: 1353